Kutatási eredmények

Az alábbi, Angliában végzett vizsgálat igazolja, hogy az Alexander technika alkalmazásának hosszú távon érvényesülő pozitív hatása van.

I. A krónikus és visszatérő hátfájás esetén alkalmazott Alexander technika szerint tartott órák, gyakorlatok és masszázstechnika (ATEAM) randomizált kontrollált vizsgálata

II. Fájdalomcsillapítás tanulás útján

I.

A krónikus és visszatérő hátfájás esetén alkalmazott Alexander technika szerint tartott órák, gyakorlatok és masszázstechnika (ATEAM) randomizált kontrollált vizsgálata

A1 Primary Care group, Community Clinical Sciences Division,
Southampton University, Aldermoor Health Centre,
Southampton SO16 5ST
A2 School of Psychology, University of Southampton
A3 Department of Social Statistics, University of Southampton
A4 Division of Primary Care, Department of Community Based Medicine,
Faculty of Medicine and Dentistry, University of Bristol
A5 Society of Teachers of the Alexander Technique

Kapcsolat: P. Little psl3@soton.ac.uk

Elfogadva: 2008. május 26.

KIVONAT

Célkitűzés A krónikus vagy visszatérő hátfájással szenvedő betegeknek az Alexander technika alapján tartott órák, masszázsterápia, valamint a tornagyakorlatokra vonatkozó orvosi tanácsadás (gyakorlatok előírása) és a nővér által oktatott viselkedési tanácsadás hatékonyságának meghatározása.

Tervezés Faktoriális randomizált vizsgálat.

Elrendezés 64 körzeti orvosi rendelő Angliában.

Résztvevők 579 beteg krónikus vagy visszatérő deréktáji fájdalommal; 144-et közülük alapellátásra randomizáltak, 147-et masszázsra, 144-et az Alexander technika alapján tartott 6 órára, 144-et pedig az Alexander technika alapján tartott 24 órára. A csoportok felének minden csoportban szintén randomizáció alapján előírt tornagyakorlatokat is kellett végeznie.

Beavatkozások alapellátás (kontroll), 6 alkalmas masszázs, 6 és 24 Alexander-módszer alapján tartott óra, valamint orvos által előírt tornagyakorlatok a nővér által oktatott viselkedési tanácsadással egybekötve.

Legfőbb kimeneti változók Roland Morris rokkantsági pontérték (a fájdalom miatt korlátozott tevékenységek száma) és a fájdalomban töltött napok száma.

Eredmények Az Alexander technika szerinti órák hatásosak maradtak (a masszázs nem) egy év elteltével is a 8.1-es kontroll Roland rokkantási pontértékkel összehasonlítva: masszázs -0.58 (95% konfidencia intervallum -1.94 – 0.77), hat óra -1.40 (-2.77 -0.03), 24 óra -3.4 (-4.76; -2.03), és tornagyakorlatok -1.29 (-2.25 -0.34). A hat AT óra után végzett tornagyakorlatok hatása az önmagában alkalmazott 24 AT óra hatásának 72%-át éri el (Roland rokkantsági pontérték -2.98 és -4.14, sorrendben). Az elmúlt négy hétben a hátfájós napok száma alacsonyabb volt az órák után (a kontroll medián 21 naphoz képest: 24 AT óra -18, hat AT óra -10, masszázs -7) és az életminőség szignifikánsan javult. Szignifikáns sérülést nem jelentettek.

Következtetések Az Alexander technika szerinti és regisztrált oktatók által tartott magánóráknak hosszú távú előnyei vannak a krónikus hátfájással küzdő betegek számára. A hat AT óra után előírt tornagyakorlatok majdnem ugyanolyan hatásosak, mint 24 AT óra.

Vizsgálat regisztrálása Nemzeti kutatási regiszter N0028108728 [nrr.nhs.uk]

II.

Fájdalomcsillapítás tanulás útján

Egy nagyszabású klinikai vizsgálat kimutatja, hogy az Alexander technika szerint tartott órák hosszú távon előnyösek a deréktáji fájdalommal küzdőknek

Az Alexander technika elsajátítása segít a hátfájósoknak
Egy multicentrikus klinikai vizsgálat - melyet a Medical Research Council és a NHS (Research and Development Fund) támogatott - kimutatta, hogy az Alexander technika szerint tartott órák hosszú távú előnyökkel szolgálnak a krónikus hátfájásban szenvedőknek.

Az Alexander technika (AT) olyan tanult, egy életen át végezhető önsegítő módszer, amely segíthet a krónikus vagy visszatérő nem specifikus deréktáji fájdalomtól szenvedő betegeknek csökkenteni a fájdalomban töltött napok számát, és leküzdeni az ezzel összefüggő cselekvési korlátozottságot. A tapasztalatok alapján segít továbbá a betegeknek a kiújuló fájdalom megelőzésében is.

Az Alexander technikát oktató magánórákon megtanítják a résztvevőt arra, hogy miként ismerheti fel, értheti meg és kerülheti el a rossz testtartásból fakadó és helytelen mozgási szokásokból eredő fájdalmat okozó működést, amely befolyásolja a testtartást és a mozgást kontrolláló rendszerek működését. Az Alexander technika elsajátításának és alkalmazásának hatására javul a testtartás tónusa, a koordináció, a funkcionalitás, a mobilitás és az egyensúlyérzékelés, valamint jelentősen csökken a nem specifikus deréktáji fájdalom.

A hátfájás ára
A hátfájás minden évben az Egyesült Királyság felnőtt népességének 49%-át érinti, befolyásolja az általános jó közérzetet és az életminőséget, mindeközben pedig évente 5 milliárd fontos kiadást jelent a társadalombiztosításnak, az üzleti életnek és a gazdaságnak. A hátfájás az elsődleges ellátás egyik leggyakrabban kezelt betegsége és a munkaképtelenség egyik leggyakoribb oka.

A klinikai vizsgálat adatai röviden
64 körzetből összesen 579 krónikus/visszatérő nem specifikus deréktáji hátfájós beteget toboroztak, akiket random módon négy csoportba soroltak: a) a körzeti orvosi alapellátásban részesülő kontrollcsoport, b) hat (6) klasszikus masszázskezelést kapó beteg, c) hat (6) Alexander technika sze-rinti órán, illetve d) huszonnégy (24) Alexander technika szerinti órán részt-vevő beteg. Minden csoport felének a körzeti orvos aerob tornagyakorlato-kat írt elő a praxis nővérétől kapott viselkedési tanácsadással egybekötve.

Az Alexander technika szerint oktatott csoportokban minden résztvevőt tapasztalt STAT tanár oktatott érintést alkalmazva szóbeli magyarázatokkal és tanácsokkal, hogy ily módon alakítsa ki a résztvevők tudatosságát testtartásukkal és mozgási mintázatukkal kapcsolatban.

Két fő kimeneteli mérőszámot alkalmaztak, melyek közül is a fontosabb a Rolan-Morris skála, a hátfájás esetén „szakmai standardként” számon tartott kimeneteli mérőszám. Ez a skála 28 megállapítást tartalmaz arra nézve, hogy a hátfájás milyen módokon befolyásolja a beteg életét. Rákérdez arra, hogy mire nem képesek az emberek olyan mindennapi feladatoktól kezdve, hogy milyen messzire tud az illető hátfájás nélkül el-gyalogolni, vagy hogy az alvását, étvágyát befolyásolja-e a hátfájás, illetve, hogy nehezére esik-e felállni egy karosszékből. A pontértéket azon meg-állapítások száma adja, amelyekkel a beteg egyetért. Minél alacsonyabb a pontérték, annál jobb állapotban van a beteg. A második fő kimeneti mérőszámhoz a betegeknek fel kell jegyezniük, hogy hány hátfájós napjuk volt az elmúlt négy hétben. Egyéb kimenő mérőszámokat is alkalmaztak.

Eredmények

Az Alexander technika szerint megtartott magánórák szignifikáns és jelentős előnyére válnak a deréktájon hátfájós betegeknek.

A vizsgálati eredmények egyértelműen kimutatják, hogy az Alexander technika szerint adott magánórák hosszú távú előnyökkel jártak: csökkent a fájdalomban töltött napok száma, valamint szignifikáns funkcionális és életminőségbeni javulás következett be.

A vizsgált megközelítések közül az Alexander technika szerint tartott órák bizonyultak a leghasznosabbnak. A vizsgálat feltárta, hogy huszonnégy Alexander technika szerint tartott óra után a derékfájás miatt limitált tevékenységek átlagos száma 42%-kal csökkent, és a fájdalomban töltött napok száma havi 21-ről 3-ra esett egy évvel a vizsgálat indítása után.

A masszásnak a tevékenységekre gyakorolt hatása egy év elteltével már nem volt szignifikáns, de az Alexander technika szerint tartott órák hatása megmaradt. A vizsgálat szerzői ebből arra a következtetésre jutottak, hogy valószínűtlen, hogy a figyelem és az érintés placebo hatásai lennének az Alexander technika szerint vett órák hosszú távú előnyei. Ugyanakkor nagyon valószínű, hogy a módszer aktív megtanulásából erednek.

Jelentős eredmény, hogy ha hat Alexander technika szerint vett órát a körzeti orvos által előírt tornagyakorlatokkal való gyakorlás követte, akkor ez kb. 70%-ban volt hatásos az önmagában alkalmazott huszonnégy Alexander technika szerint vett óra hatásához képest.

A vizsgálat során az AT órákra sorolt 288 résztvevő egyike sem jegyzett fel nemkívánatos hatást; a résztvevők összesen 2400 AT órát vettek.

„Ha nem lenne az Alexander technika, most nem élnék független életet, mert a hátam miatt ez nem lenne lehetséges.”

az Alexander technika női tanulója
nyugdíjas, 63 éves (2006-os STAT diákfelmérés)

Alexander órák
Az óra során a tanár először megpróbál rájönni, hogy a tanítvány tesz-e olyasmit, ami a problémáját okozza, majd megtanítja, hogyan szokhat le erről. Ezt azáltal éri el, hogy a résztvevőnek megtanítja az Alexander technikát és használatát a probléma leküzdése érdekében.

Az oktató gyengéd érintést alkalmaz szóbeli magyarázattal, hogy így segítsen a résztvevőnek a helyes fejtartás kialakításában és a gerinc meghosszabbításában oly módon, hogy az könnyítse a normál testhelyzet tónusát, a koordinációt, valamint enyhítse a hátfájást. Ezzel egyidejűleg azonosítják a hátizom tónusát és a koordinációt károsan befolyásoló rossz tartási szokásokat, amelyek a gerinc rövidülésével járnak. Ezekre tapinta-tosan felhívják a résztvevő figyelmét. Gyakori segítséget és konstruktív visszajelzést adnak a résztvevőnek, hogy valamely nemkívánatos önkárosító szokás ne rögzüljön, és hogy hátizmaikat jobban használják.

Az órákat a résztvevő szükségleteihez és képességeihez szabják, és a napi tevékenységekhez kötik. Erre tekintettel odafigyelnek a fejtartásra és a gerinc megnyújtására, miközben a résztvevő ülésből feláll, sétál, meghajol és felemelkedik. Az óra egy részét úgy tartják meg, hogy a tanítvány hanyatt fekszik egy asztalon, miközben fejét alátámasztják, a térde behajlítva, lábfejei pedig az asztalon helyezkednek el.

Elmagyarázzák az Alexander technika alapelveit, és összefüggéseket keresnek a résztvevő állapotával. A cél az, hogy a résztvevő megfelelő képességekre tegyen szert, és megértse a technikát, hogy a továbbiakban önállóan is tudja alkalmazni, és ez által csökkentse a hátfájós epizódokat, vagy akár el is kerülje őket. Alkalmanként frissítő órák javasolhatók.

A nem specifikus deréktáji hátfájás kialakulásának egyik tényezője a rendellenes izomtónus a gerinc menti és egyéb hosszanti, ill. harántizmok ártalmas, nem koordinált feszülésével, mely a gerinc rövidüléséhez, továbbá a csigolyák és porckorongok kompressziójához vezet. Ilyen problémák esetén segítenek nagy valószínűséggel az Alexander órák a túlfeszített izmokban uralkodó feszültség vagy görcs csökkentésével, miközben elősegítik a gerinc nyújtását, valamint a porckorongokra és más struktúrákra kifejtett rendellenes nyomás enyhítését.

Összefoglalva, a résztvevőknek segítenek abban, hogy felismerjék és elkerüljék azokat az önkárosító szokásaikat, melyek a hátfájást okozzák vagy súlyosbítják. A megfelelő állás, ülés és mozgás kialakítása előtt a résztvevőknek néhány AT órára szükségük van ahhoz, hogy megtanulják megakadályozni ezeket a tanult, „automatikus” reakciókat, melyek befolyásolják a normál tónust és koordinációt.

Tartós előny érdekében körülbelül huszonöt egyéni óra javasolt, melyek 30-40 percesek. A résztvevőket általában megkérik, hogy vegyék le cipőiket, de egyébként saját ruhájukban, felöltözve zajlik a foglalkozás.

Az Alexander óra hatása
Az órák alatt az emberek úgy találják, hogy kevesebb erőfeszítéssel is kisebb megerőltetés árán tudnak ülni, állni, és mozogni; kevesebb fájdalmat tapasztalnak. Utána pedig gyakran magasabbnak, szabadabbnak érzik magukat és biztosabbnak az egyensúlyukat. Az AT órák hatása fennmarad, ha a tanultakat az emberek továbbra is gyakorolják.

„Több éve már, hogy évente többször is ki kellett vennem két-három napot a munkából, amikor annyira megerőltettem a nyak/vállizmaimat, hogy munkaképtelenné váltam. Az Alexander technikával tartott órák megkezdése óta alig tapasztalok ilyen problémát".

az Alexander technika férfi tanulója
köztisztviselő (STAT tanulói felmérés, 2006)

Képesített regisztrált oktatók
A STAT képesített oktatók mindegyike hároméves engedélyezett oktatóképző tanfolyamot végez el. Hivatalos felelősségbiztosításuk, van és szakmai magatartási kódexhez tartják magukat. A STAT nyilvántartja a regisztrált oktatókat, akik jogosultak arra, hogy nevük után használják az MSTAT rövidítést.

Kapcsolatfelvételi lehetőség további információkért

Kérdések az ATEAM klinikai vizsgálattal kapcsolatban:
Kapcsolattartó: Paul Little professzor, Primary Medical Care Group, Community Clinical Sciences Division, University of Southampton, Aldermoor Centre, Aldermoor Close, SO16 5ST. Tel: 02380 240162 email: p.little@soton.ac.uk

További információért keresse: Ilia Daoussi, STAT, Linton House, 39-51 Highgate road, NW5 1RS. Tel: 0207 482 5135
email: ilia@stat.org.uk